|
|
|
2007-06-23 18:36:21, szombat
|
| |
| |
|
|
| |
Árpád utolsó csatája
A vérszerződéstől a XX. századig
2007-06-22 12:45 Szebb Jövőért
Motto: "A külországi nemzetek egyetértenek a magyarság elpusztításában" (Forgách Ferenc, Báthory István kancellárja, 1572)
"Hihetetlen tudatlansággal, tájékozatlansággal találkozom nap mint nap"- írja egy magyarországi egyetemi tanár a Bécsi Napló 2007. május-júniusi számában. Majd alább így folytatja: "... elsőéves, frissen érettségizett fiú szerint az 1956-os forradalomban a németek ellen keltünk fel, egy másik szerint Németországból még mindig kettő van." Majd sorolja a rémítő tényeket - például egész évfolyamokat kell magyar helyesírás tanfolyamra íratni...
No, de maradjunk csak a németeknél.
Volt velük egy sorsdöntő csatánk.
907. július 4-én a fél Európa támadt reánk, hogy a messzi Ázsiába ebrudaljanak, s a hon(újra)szerző Árpád briliáns csatavezetésével megsemmisítő vereséget mértünk rájuk.
Igen, sorsdöntő volt - ezt már onnan is tudhatjuk, hogy Pártunk és Kormányunk mélyen hallgat róla, sőt az ütközet hozadékait gáláns módon átengedi egy, a történelmét épp most kitaláló országnak. Végtelenül elbutított köznépünket amúgy se érinti meg semmiféle magyar ügy - az arra hivatottak pedig legföljebb a "hivatalos" verzió ismeretében méltatják e csata jelentőségét. Csendben, amúgy a bajszuk alá mormogva.
Mi is a hivatalos verzió?
907. július 4-én (esetleg 5-6-án) Pozsonynál győztünk egy német sereg felett, Árpád fejedelem elesett a csatában.
Nos, tisztázzuk: Árpád ugyan valóban 907-ben halt meg, de nem a csatában. Ennek sulykolása csupán az "örökké vesztes magyar" képet szolgálja gonosz tudatossággal. Elesett viszont az ellenség összes hadvezére, például Luitpold herceg, Theotmar salzburgi érsek, főkancellár.
Az ütközet nyomán megszűnt létezni Ostmark tartomány (egy évszázadig állott fenn), s gyepűelve lett a teljes karintiai őrgrófság. Nota bene: nem lett magyar gyarmat; semmi keleti, barbár kegyetlenség: csupán a határainkat biztosító lakatlan erdős vidék. Gyepűelve.
No, de ugyan hol is volt ez a csata? Gyanút kelt a két fent említett következmény: főként a karintiai őrgrófság esik messze Pozsonytól... Így gondolkodtak jeles történészeink is az elmúlt időkben. Gyanakodtak a Nagymorva Fejedelemség okán Zalavárra - de hát e szépen kicirkalmazott fejedelemségről még máig se tudni, hogy az északi vagy a déli Morva-Morava folyóknál volt-e, a Cseh medencében avagy a Balkánon. Ha egyáltalán létezett a valóságban...
Előkerült egy hol Braslauenpurch-nak, hol Brazaleusburgnak, hol meg Bredslavaburgnak nevezett helység. Mindenesetre az Európai Parlament 2002-ben kiadott, hivatalos országismertető brosúrájában már Pozsonnyal azonosítják az e csatára oly büszke - szlovákok. Mi, magyarországiak meg se említjük ezen bemutatkozásunkban.... Igaz, a honfoglalást se, Rákóczit se, 48-at se...
No e furcsa nevű városról azért azt tudjuk, hogy primitív névetimológiával, Braszláv (másutt Vratiszláv) keleti frank vazallus helytartó nevének belekeverésével a Bratislava név kiagyalására adott okot a XIX. századi tót (szlovák) nacionalistáknak. (Nota bene: a tót név nem lekezelő: a ógermán "teut" = ember, lásd pl.: "teuton" szó ismerhető fel benne. Az első avar honfoglalás /VI. század/ vesztes gepidái hívták így magukat - s ezt a természetes önmegjelölést megtartották elszlávosodásuk után is. A "szlovák" szó jóval idétlenebb, mesterségesen koholt.)
Tehát ha mi, maradék magyarok POZSONYI csatának hívjuk Árpád kétségtelenül utolsó csatáját, akkor ismét átengedünk egy részt magunkból - ellenségeinknek.
De végül hol is volt ez a csata?
IV. (Gyermek) Lajos bajor (keleti frank) uralkodó volt a támadók névleges vezére. Életkorának megfelelően az erős Ennsburg várában töltötte a csata napjait - amely vár az Enns folyó partján állott. Nyilvánvaló, hogy a csata is itt zajlott, Ennsburg váránál: a még oly "Gyermek" hadvezér és a sereg nem válhatott el egymástól. Akad itt két folyó is (Duna, Enns), ahol a csatát eldöntő bravúros folyóátkeléseket ("partváltást") Árpád vitézei végrehajtották.
A csatát megnyertük, így maradt népmeséink Óperenciája az Enns-en túli idegen föld, az Alpok hóval-jéggel borított hegyei pedig az Üveghegyek, meg az azon is túl.
A magyar határ 955-ig az Enns folyónál volt.
Találjuk ki együtt, hogy miért!
Összefoglalásul:
Hatalmas, napóleoni mértékű győzelmet arattunk a bennünket elpusztítani, száműzni akaró németség és szlávság felett. A szláv történetírás történelmi csapásként, a szláv Európa lehetőségének megszüntetéseként értékeli.
De látjuk: a hazánkat megszállt nemzet- és országfelszámolók nem fognak megemlékezni sem erről a csatáról, sem bármi olyan eseményről, amely véletlenül élesztgetni tudná az elszenderedő magyarságot. Magyarázhatjuk 56-ot, folytatódhatnak a helyesírási tanfolyamok egyetemistáinknak - de meddig bírjuk szuflával mi, maradék magyarok?
2007. Szent Iván Havának 21. napján.
Sárközy Csaba
*** *********** |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
Címkék: nacionalistáknak, csatavezetésével, bredslavaburgnak, folyóátkeléseket, brazaleusburgnak, névetimológiával, elpusztításában, ellenségeinknek, magyarországiak, elszlávosodásuk, vérszerződéstől, fejedelemségről, belekeverésével, folytatódhatnak, összefoglalásul, országismertető, végrehajtották, tudatlansággal, németországból, braslauenpurch, magyarázhatjuk, kicirkalmazott, történészeink, önmegjelölést, mesterségesen, kétségtelenül, érettségizett, forradalomban, lehetőségének, magyarországi, tudatossággal, ebrudaljanak, megemlékezni, megsemmisítő, elszenderedő, honfoglalást, külországi nemzetek, magyarság elpusztításában, magyarországi egyetemi, 1956-os forradalomban, németek ellen, másik szerint, rémítő tényeket, sorsdöntő csatánk, messzi Ázsiába, ütközet hozadékait, arra hivatottak, hivatalos verzió, német sereg, ellenség összes, ütközet nyomán, évszázadig állott, Szebb Jövőért, Forgách Ferenc, Báthory István, Bécsi Napló, Nagymorva Fejedelemség, Európai Parlament, Szent Iván Havának, Sárközy Csaba,
|
|
|
|
|
|
| külországi nemzetek, magyarság elpusztításában, magyarországi egyetemi, 1956-os forradalomban, németek ellen, másik szerint, rémítő tényeket, sorsdöntő csatánk, messzi Ázsiába, ütközet hozadékait, arra hivatottak, hivatalos verzió, német sereg, ellenség összes, ütközet nyomán, évszázadig állott, teljes karintiai, határainkat biztosító, karintiai őrgrófság, elmúlt időkben, északi vagy, déli Morva-Morava, első avar, természetes önmegjelölést, részt magunkból, támadók névleges, erős Ennsburg, csata napjait, csatát eldöntő, csatát megnyertük, magyar határ, bennünket elpusztítani, szláv történetírás, szláv Európa, hazánkat megszállt, elszenderedő magyarságot, helyesírási tanfolyamok, nacionalistáknak, csatavezetésével, bredslavaburgnak, folyóátkeléseket, brazaleusburgnak, névetimológiával, elpusztításában, ellenségeinknek, magyarországiak, elszlávosodásuk, vérszerződéstől, fejedelemségről, belekeverésével, folytatódhatnak, összefoglalásul, országismertető, végrehajtották, tudatlansággal, németországból, braslauenpurch, magyarázhatjuk, kicirkalmazott, történészeink, önmegjelölést, mesterségesen, kétségtelenül, érettségizett, forradalomban, lehetőségének, magyarországi, tudatossággal, ebrudaljanak, megemlékezni, megsemmisítő, elszenderedő, honfoglalást, fejedelemség, következmény, egyetértenek, évfolyamokat, kiagyalására, mindenesetre, brosúrájában, kegyetlenség, megtartották, elpusztítani, történetírás, jelentőségét, gondolkodtak, gyanakodtak, köznépünket, nyilvánvaló, megfelelően, természetes, honfoglalás, életkorának, tanfolyamra, magyarságot, élesztgetni, azonosítják, határainkat, történelmét, tanfolyamok, óperenciája, , ,
|
|
|
|
|
2024. április
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | |
| 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | |
| 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | |
| 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | |
| 29 | 30 | |
| |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
0 db bejegyzés |
| e év: |
0 db bejegyzés |
| Összes: |
7719 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 561
- e Hét: 6069
- e Hónap: 14673
- e Év: 50614
|
|
|
Offline
